6 módszer az önkontroll megtanítására a gyerekeknek & Az impulzív viselkedés minimalizálása Gyerekek 6

12 játék az önkontroll gyakorlására

A program pszichológiai és pedagógiai kutatások feltárta eredményeken alapszik, melyek szerint az „önértékelés a mentális egészség döntő mutatója (Jahoda, 1958, in Cole, 1997). Ebből levonható az a következtetés, miszerint az önértékelés és az énkép kora gyermekkortól szoros kapcsolatban áll a gyermekek személyiségével, későbbiekben teljesítményével és boldogságukkal. Az önértékelés alakulása a gyermek és társas környezetük folytonos és állandó, kölcsönösen egymást alakító interakciók függvénye.

A társas helyzetekre mindezek olyan hatással bírnak, hogy a kialakuló szabálytisztelet, másik jogainak tiszteletben tartása és szolidaritás háttérbe szorítja a feltétlen engedelmességet és a függőséget. Az elméleti háttér logikai felépítése a személyes fejlődési szinttől halad a társas helyzetekben megmutatkozó és elvárható magatartásformákig. Először a gyermekek kognitív, mentális képességeire vonatkozó jellegzetességek kerülnek bemutatásra, mely gondolkodási és felfogási keretét adja a gyermekek világ-megértésének és a helyzetek értelmezésének. Ezt követően az énképpel és az ehhez szorosan kapcsolódó önértékeléssel foglalkozunk, mely konstruktumok jelentősen befolyásolják a gyermekek társas viszonyait és tanulási teljesítményét. Végül, a társas kapcsolatokban megjelenő jellegzetes fejlődési sajátosságokat tárgyaljuk, úgymint a szabálytudatot, erkölcsi fejlődést.

Az ilyen módszerek támaszt nyújtanak a gyermeknek a mindennapi élet kihívásaival szemben. Végső soron, a nevelési módszerek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a gyermekből boldog és kiegyensúlyozott felnőtt váljon. Fontos, hogy a szülők és nevelők megértsék és helyesen alkalmazzák ezeket a módszereket. Ugyanakkor nem mondható, hogy a program csak ebben a felépítésben tartható meg.

• Az önismeret fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak a játékos módszerek, mivel a gyerekek így természetes és élvezetes módon sajátíthatják el az önismereti készségeket.
• Lehet olyan módszert is alkalmazni például, hogy a tanár csak annak a tanulónak írja be az osztályzatot, aki kéri.
• Ezek az alapkészségek később az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon is előnyt jelentenek számukra.
• A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

Míg a diagnosztikus értékelés elsősorban a tanár számára szolgál visszajelzéssel, addig a formatív értékelés esetében a visszajelzés címzettje a tanuló. Információt ad arról, hogy hol tart a tanuló, mit tud és mit nem tud, hol vannak hiányosságai. A formatív értékelés alkalmazásában olyan szemlélet, pedagógiai filozófia fejeződik ki, amely szerint a tanuló nem passzív „gyerekanyag”, akivel csak megtörténik a tanítás, hanem aktív részese a pedagógiai folyamatnak. Ha a diagnózisra azt mondtuk, hogy a folyamat kezdetén áll, akkor a formatív értékelésről azt mondhatjuk, hogy mintegy végigkíséri a pedagógiai folyamatot.

Az egészségfejlesztő testmozgás célja, tartalma A gyermeki személyiség fejlesztése mozgásos tartalmakon keresztül, a funkcionális megértésre törekedve valósuljon meg. Az egészségfejlesztő testmozgás, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. A természetes mozgáskedv megőrzése élményt nyújtó, teljes személyiségre ható fejlesztés. Pozitív kompetenciaérzet kialakítása, ami gyakorlással tanulható és fejleszthető.

A családi kapcsolatokon és a mindennapi interakciókon keresztül a szülők kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy gyermekeik megtanulják felismerni és kezelni érzelmeiket. Az otthoni érzelmi nevelés az érzelmi szókincs gazdagításától kezdve a konfliktusok kezeléséig terjed. A nyílt és őszinte kommunikáció kialakítása elengedhetetlen a gyermeki érzelmek megértéséhez. A gyerekeknek szükségük van arra, hogy biztonságban érezzék magukat érzelmeik megosztásakor, és tudják, hogy szüleik támogatást nyújtanak a nehéz pillanatokban is. A kommunikáció során fontos, hogy a szülők aktív hallgatásra törekedjenek, és kérdésekkel segítsék a gyermeket az érzelmek kifejtésében. Ha a gyerekek tudják, hogyan kell önszabályozni, akkor megfelelően tudják kezelni az életeseményekre és kihívásokra adott érzelmi reakcióikat.

Például egy kedvenc mese közben könyöröghetjük a légzőgyakorlatot, vagy egy közös játék során emlékeztethetjük az érzelemmegnevezésre. Gyakran halljuk azt a tévhitet, hogy az érzelmek kezelését nem lehet tanítani, vagy hogy egy gyerek „vagy ilyen, vagy olyan.” Pedig az igazság az, hogy az érzelmi kompetencia fejleszthető, és épp ez a folyamat hozza el a harmóniát a családban. Amint tudatosítjuk magunkban ezeket a kihívást jelentő érzéseket, a művészetterápia segíthet feldolgozni és végül integrálni őket. Gyakran ragaszkodunk olyan negatív érzelmekhez, mint a félelem és a szomorúság, amelyek stresszt és szorongást okozhatnak. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a művészetterápia segíthet abban, hogy felismerjük ezeket a nehéz, megrekedt érzelmeket.

A gyerekek egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásának tehát elsődleges önszabályozási stratégiának kell lennie otthon és az osztályteremben. A legfontosabb dolog, amit megtaníthatunk a gyerekeknek, hogy bocsánatot kérünk, kommunikálunk, és megteszünk mindent, hogy nyugodtak, kedvesek, empatikusak és tisztelettudóak legyünk egymással. Ha megosztom velük, hol rontottam el, mit tehetek a hiba kijavításáért, ha van ilyen, és hogyan tervezem, hogy legközelebb jobban fogom csinálni, ez az én receptem arra, hogy túljussak ezeken a kihívásokkal teli időszakokon. Amikor dühös leszek, mindent megteszek, hogy megmutassam a lányomnak a megfelelő módját a dühöm kezelésének. Ez magában foglalja a megnyugtató eszközök és technikák használatát, mint például a mély lélegzetvétel, a visszaszámlálás 10-től, a bocsánatkérés, ha szükséges, és az érzéseimről való beszélgetés, ha helyénvaló. De a legtöbben öntudatlanul is úgy növünk fel, hogy azokat a cselekedeteket modellezzük, amelyeket a körülöttünk élő emberek tesznek.

Az információ könnyen hozzáférhetővé vált, ami kihat a gyermekek gondolkodására, problémamegoldó képességeire és a világ iránti nyitottságukra. A szülők kulcsszerepet játszanak a nevelési módszerek alkalmazásában, hiszen https://bolyhoska.hu/ ők alakítják gyermekeik elsődleges környezetét és mintáit. Fontos, hogy a szülők tisztán megértsék a kiválasztott nevelési módszer alapelveit, és következetesen alkalmazzák azokat a mindennapi élet során. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.

Clementoni-Az évszakok fája-oktató fejlesztő játék

Ez a társasjáték nem csak egy játék, hanem egy eszköz a családi kapcsolatok erősítésére és a gyermeki fejlődés támogatására. Az érzelmileg intelligenssé válni nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott, boldog élethez. Számos kutatás bebizonyította, hogy a magas érzelmi intelligencia pozitívan befolyásolja az iskolai és munkahelyi teljesítményt és a jól működő társas kapcsolatokat is. Az érzelmi intelligencia nem csupán arról szól, hogy felismerjük és kezeljük saját érzelmeinket, hanem arról is, hogy képessé váljunk mások érzéseinek megértésére, valamint arra, hogy érzelmileg intelligens módon kommunikáljunk és döntsünk. Ezek azok a készségek, amelyek nélkülözhetetlenek gyermekünk boldog, egészséges és teljes élethez vezető útján. A tanfolyam során a résztvevők megismerik a gyermekek fejlődéséhez szükséges alapvető készségeket, amelyek elengedhetetlenek a sikeres iskolai élethez.

KÍNÁLJUNK NYUGTATÓ ESZKÖZÖKET ÉS SZENZOROS JÁTÉKOKAT

A rövidebb gyakorlatokat (relaxáció, mozgás) általában a többi gyakorlathoz kapcsoltan végezzük minden egyes foglalkozáson. A beszélgetés órákra, szerepjátékokra viszont egész foglalkozásokat szánjunk a bevezetőben ajánlott struktúra alapján. A gyakorlat hasznos a figyelem fenntartására, egymás véleményének megismerésére, a bizalom, az őszinteség légkörének kialakítására, az empátia, tolerancia képességek gyakorlására. Kártyalapokat alkotunk, melyekre befejezetlen mondatot, vagy kérdést írunk. Mindenki húz egy lapot, és befejezi a mondatot, vagy válaszol a kérdésre.

Általánosságban elmondható, hogy az iskolákban nem szívesen alkalmaznak olyan módszereket, amelyek bizonyos mértékig felborítják a megszokott, hagyományos „rendet”. Ezzel magyarázható az is, hogy a különböző, újszerűnek nevezhető módszerek, ha elő is fordulnak az iskolákban, akkor is inkább csak egy-egy tanár gyakorlatában. És ezzel magyarázható az iskolán kívüli tanulási alkalmak viszonylagos gyakorisága, hiszen akkor sem az iskola bevált rendjét kell átszervezni. A legtöbb tanár által alkalmazott, hagyományosnak nevezhető oktatási módszerben a diákoknak először el kell olvasniuk és meg kell tanulniuk az elsajátítandó ismereteket, majd a megtanultak gyakorlásaként hasonló, egymással analóg feladatokat kapnak.

Tehát az általános iskolai tanárok ilyen vonatkozásban jobban figyelnek a tanulók fejlődésére. Erre a középiskolákban nyilván azért nincs oly nagy szükség, mert oda már sokkal homogénebb gyerekcsoportok kerülnek. Az eredményekből az látszik, hogy a tanárok nem értenek igazán egyet a csoportmunkával kapcsolatos negatív tartalmú állításokkal (pl. fegyelmezési problémák, elbizonytalanítja a tanulókat, rendetlenkedés, romlik a teljesítmény). Ellenben a pozitívabb tartalmúakkal sem teljesen értenek egyet (önálló gondolkodásra nevel). Azt azonban valamennyire elismerik, különösen az általános iskolai tanárok, hogy bátorítja a felelősséget és az önfegyelmet. Az iskolai nevelési módszerek jelentősége abban rejlik, hogy az iskolák a tudás átadásán túlmenően jelentős szerepet játszanak a gyerekek szocializációjában és személyiségfejlődésében.

Ezt követően az a szempont is bekerül a szempontok közé, hogy nyerni azt jelenti, hogy egyiküknek több találata/pontja van, mint a másikuknak. A szabálytudat, kezdetben labilis, gyakran az adott helyzethez igazított, leegyszerűsített szabályok mentén fokozatosan alakul át biztossá, elvi szinten állandóvá. Ennek értelmében a játék egyik legfontosabb mozzanata a szabályok kialakítása és rögzítése lesz.

Ezután mondjuk el nekik, hogy miért nem kaphatják meg most azt, amit akarnak. Végül pedig kössünk kompromisszumot, és ígérem, sokkal könnyebb lesz rávenni a gyerekeket arra, hogy megtegyék, amire kérjük őket. Olvass tehát olyan gyerekkönyveket, amelyek megtanítják őket arra, hogyan értsék meg az érzéseiket, hogyan kezeljék a dühüket, és más fontos leckéket, amelyek segítenek nekik abban, hogy stresszes helyzetekben is nyugodtak maradjanak. Más szóval, ha ilyen típusú könyveket olvasol a gyerekeknek, ritkábban idegeskednek, és kevesebb időbe telik, amíg túlteszik magukat a frusztrációjukon, és továbblépnek.

Fontos, hogy szülőként szánjunk időt a szabad játékra és együtt töltött időre is. Legyen lehetőségük a gyerekeknek szabadon játszani, amikor nem szabjuk meg a “hogyant” és a “mit”, egyszerűen csak hagyjuk, hogy a gyerek irányítson és szárnyaljon a fantáziája. Ez lehetőséget teremt arra, hogy mélyebb kapcsolatot alakítsunk ki a gyerekekkel és együtt fedezzük fel a világot. Az olvasás fontos része a gyerekek kognitív és nyelvi fejlődésének. A szülőknek lehetőségük van arra, hogy rendszeresen felolvassanak gyermeküknek, és beszéljenek az olvasott történetekről.

Mindent összevetve tehát az elégséges határa valahol 30-40% között reális (könnyebb feladatsor, vagy sok feleletválasztásos kérdés alkalmazása esetén inkább a 40% irányába, ellenkező esetben a 30% közelébe mozdulva). Jeles érdemjegy hasonló megfontolások alapján 85-90%-os teljesítményszinttől ítélhető meg. Természetesen a fenti kérdés csak akkor problémafeladat, ha ezt a konkrét példát a tanórákon nem elemeztük, de már tanultunk az ultraibolya sugarak bőrrákot okozó, és D-vitamin aktiváló hatásáról. A megoldás B), de figyeljük meg, hogy a „nyáron” pontosítás nélkül ez a feladat sem lenne egyértelmű, hiszen pl. ha valaki a téli aszpektusra gondol, a C is indokolható volna. Az összetett választás egy nehezebb válfaja, amikor nem adjuk meg a helyes válaszok számát, azt a válaszadónak kell megállapítania (szabálytalan választás). Látható, hogy ebben a feladatban a B és a D alternatíva is megfelelő, de mivel a B részletesebb, pontosabb válasz, ezt kell megoldásként megjelölni.

Az óvodai környezet ideális helyszín a gyerekek széleskörű fejlődésének támogatására. A képességek fejlesztésének területei átfedésben vannak egymással és a fejlődés különböző aspektusait célozzák meg. – Az eltérő szükségletű gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítése a csoportszobában, a szabad tevékenységközpontokban, tornaszobában történik. Szabad mozgást végezhetnek az egész évben rendelkezésre álló udvaron, ahol a nagy mozgástér és az egyéb tevékenységek elkülönítésével biztosítjuk a zavartalan mozgást a fából készült egyszerű felszerelésekkel és egyéb eszközökkel. Az önkontroll-problémák másik kiváltó oka az, hogy a gyermek nem tudja azonosítani az érzéseit.

A korai években az érzelmi fejlődés elősegítése a gyermek egész életére kiható hatással bír. A gyerekkori érzelmi fejlődés megalapozza a felnőttkori érzelmi készségeket, és ezért fontos, hogy a szülők és a nevelők aktívan vegyenek részt ebben a folyamatban. A gyerekeknek szükségük van arra, hogy saját érzelmeikkel szembeni érzékenységüket fejlesszék, ami fontos része az önismeretnek. A saját érzelmi reakcióik megértése hozzájárul ahhoz, hogy empátiát tudjanak kifejezni mások felé, és ezáltal erős kapcsolatokat alakítsanak ki környezetükkel. Az önismeret és az érzelmi növekedés szorosan összekapcsolódik a gyermekkorban.

Érdeklődjön, miért haragszanak, és próbáljon konstruktív megoldást adni. Tájékoztassa őket, hogy öt perc időt kapnak, ha nem tudnak megfelelően bánni másokkal. A cél nemcsak a rossz viselkedés megállítása, hanem az is, hogy segítsen gyermekének megérteni, hogy cselekedetei kihathatnak. Az első lépés a gyerekek önkontrollának megtanításában az, hogy segítsünk nekik megérteni az ok és okozat fogalmát.

A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez.